A Deloitte felmérése szerint a fogyasztók 76%-a aggódik a mesterséges intelligencia által generált félrevezető információk miatt, és több mint 50%-uk nem képes megkülönböztetni az AI és az ember által előállított tartalmakat. Az üzleti szektorban szintén bizonytalanság uralkodik: a munkavállalók mintegy 60%-a nem tudja, hogy a vállalat által alkalmazott AI rendszereknek vannak-e etikai szabványai.
A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. Ahelyett, hogy mindent a nulláról kezdenénk, az előre elkészített komponensek által gyorsabban és könnyebben szállíthatunk szoftvermegoldásokat. A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. Bátor kijelentés ez, amikor a low-code, no-code előnyeiről beszélünk, és egyáltalán mit értünk a módszer alatt? Nézzünk ennek a mélyére.
Kevesebb hiba? Kevesebb stressz? Hogyan érhetjük el mindezt? A válasz a #DevSecOps-ban rejlik, ami teljesen új megközelítést hoz a biztonsági kérdések kezelésében a szoftverfejlesztés során. Képzeljük el ezt úgy, mint egy ház építését. Nem várjuk meg, hogy a ház elkészüljön, és csak akkor gondolkodunk a biztonsági rendszerekben. Beépítjük őket az alapoktól kezdve.
A HR hatalmas evolúciója zajlik, aminek során az emberi erőforrást érintő stratégiák kidolgozásához adatok és analitikák hullámain keresztül vezet az út. Az intuitív és korábbi tapasztalatokra alapozott döntéshozatalt felváltja az evidencia alapú, így jöhet létre az adatközpontú HR.
Egy világ, ahol a gyorsaság és pontosság számít, megengedhetjük magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a rendkívül nagy potenciált rejtő mesterséges intelligenciát?
Valószínűleg veled is előfordult már, hogy túl hosszúra vagy nehézkesre sikeredtek a user sztorik. Cikkünkkel szeretnénk segíteni neked abban, hogy csapatod hasznosabb sztorikat készíthessen.
A technológia gyors ütemű fejlődésével és az üzleti igények folyamatos változásával párhuzamosan a munkaerő ellátás is kritikussá válik. Korábbi cikkünkben már feltártuk, hogy 2022-ben a vállalatok több mint 80%-a döntött külső erőforrás bevonása mellett annak érdekében, hogy kiküszöböljék a munkaerőhiányt. Ez egyre népszerűbb megoldás arra, hogy egy cég gyorsan és hatékonyan reagálhasson a változó üzleti környezetre, ugyanakkor új kihívásokat vet fel, különösen az integráció terén. De melyek ezek a kihívások, hogyan tudjuk könnyedén megugrani azokat, és mi kell a sikeres munkaerő-közvetítéshez?
Az állandóan fejlődő digitális környezetben az IT-infrastruktúra kezelése komoly kihívást jelent: az egyre nagyobb mennyiségű adatokat hatékonyan kellene kezelni és hasznosítani, miközben törekedni kell a rugalmasságra, skálázhatóságra, költséghatékonyságra is. Hogyan tehet rendet az IT környezet bonyolultságában a hibrid cloud, milyen előnyei vannak és milyen döntési kritériumok, dilemmák merülhetnek fel az implementáció során? Cikkünkben körbejártuk a megoldást.
Becslések szerint az automatizáció egyre szélesebb körű bevezetése miatt 75-375 millió alkalmazott fog munkahelyet váltani 2030-ig, de új készségeket biztosan el kell majd sajátítaniuk. A jelenlegi generatív mesterséges intelligencia képes olyan feladatkörök automatizálására, amelyek ma az alkalmazottak idejének 60-70 százalékát teszik ki (McKinsey, 2023). Ezek az előrejelzések aggodalomra adnak okot a munkavállalók körében, akik attól tartanak, hogy elveszíthetik munkájukat. Hogyan néz ki a jövő munkahelye, mi történik az inspiratív emberrel és hogyan kellene újra definiálnunk a munkaerő fogalmát?
A Tech ipar a világpiac több mint 35%-át teszi ki, globális értéke pedig eléri a 5,2 milliárd dollárt. Manapság már mindent áthatnak a digitális innovációk, a vállalkozások egyre jelentősebb része technológia által támogatott stratégiákat alkalmaz. Az eddig megszokott sémákat fenekestül forgatja fel a már unásig emlegett AI, ami komoly lehetőségeket és kihívásokat is rejteget. Ez magával hozta az IT fejlesztők iránt megnövekedett keresletet is. A vállalatok vezetőinek több mint 50%-a top üzleti kihívásként tekint a tehetséges munkaerő megszerzésére, így kénytelenek a létszámbővítés alternatív megoldásai felé venni az irányt.