2020 áprilisában a Braining Hubbal közösen indítottuk útjára digitális transzformáció kutatásunkat kérdőív formájában azzal a céllal, hogy tisztább képet kapjunk és adjunk arról, hol tart a hazai piac a digitális transzformáció folyamatában,  és hogyan értékelik a vállalatok a koronavírus okozta gazdasági recesszióban a helyzetüket és lehetőségeiket.  A válaszadóink megerősítették az előfeltevésünket, miszerint a digitalizáció nem választás kérdése a vállalatok számára, hanem egy olyan trend, amihez vagy alkalmazkodnak, vagy elveszítik a piaci pozícióikat. A kutatási eredményeinket május 14-én mutattuk be egy webinar keretében, jelen írás ezen kutatás lényegi kivonata. Amennyiben kíváncsi vagy az előadásra és a hozzászólásokra is, akkor a visszanézhető anyagot megtalálod a lap alján.

Az ország minden tájáról kaptunk válaszokat

A piackutatásban több mint 100 vállalat vett részt, többségükben olyan közép- és nagyvállalat mely külföldi jelenléttel vagy országos hálózattal is rendelkezik. Ezen vállalatok tekintetében abszolút reprezentatív a kutatás, számos válasz érkezett az IT, a bank, a telekommunikációs, az energetikai és az állami szektorból. Ezen túlmenően a  kutatásban résztvevők 48%-a volt felsővezető, 30%-uk pedig középvezető.

Lehetőség a fejlődésre

Az egyik legfontosabb megállapítása volt a kutatásnak, hogy a válaszadók ötöde szerint a válság nem csak kihívás, de egyben lehetőség is a fejlődésre. Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a vállalatok többsége optimista a jövőjével kapcsolatban. 35,4%-uk nyilatkozta azt, hogy vagy nem érinti őket, vagy kifejezetten arra számít, hogy erősödni fog a válság ideje alatt, 35,3%-uk pedig úgy értékelte a helyzetét, hogy bár érinti őket a válság, de nem lesznek sokkal rosszabb állapotban, mint az azt megelőző időszakban voltak. A válság időtartamával kapcsolatban is bizakodóak a vállalatok, közel felük átmenetinek ítéli azt, és csak 28,4% számít elhúzódó gazdasági recesszióra. Azon válaszadók, amelyek kritikusként értékelték a helyzetük súlyosságát, jellemzően olyan szektorban működnek, amelyek hagyományosan is ki van téve a válságoknak. Ezen vállalatok vagy vidéki lokációval rendelkeznek, vagy pedig a turizmus és vendéglátás, az egészségügy, a kereskedelem, vagy a gyártás területén működnek. Ennek ellenére ezen vállalatok közül is többen gondolják úgy, hogy megerősödve fognak kikerülni a válságból, legyen szó gyógyszer- vagy építőipari szereplőkről.

A felkészültség a kulcs

A vállalatok döntő többségét alapvetően felkészülten érték a tömeges home office és a válság okozta kihívások, csak 13,4%-uk értékelte közepesre és 9,9%-uk alacsonyra a felkészültségüket. A kérdésre, hogy mi volt a felkészületlenség oka, a vállalatok 47,4%-ban jelölték meg elsődleges okként, hogy eddig nem volt erre szükség, és 31,6%-ban, hogy a folyamat bár már elindult, de még nem sikerült befejezniük. 7–7%-uk hivatkozott a szakértelem hiányára, valamint arra, hogy ugyan a kérdés már felvetődött, de idő hiányában még nem tudtak belefogni.

Hiányoznak a hatékonyságot növelő szoftverek

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok digitalizációs téren eddig alapvetően a megjelenésre és a munkavégzés támogatására fókuszáltak. Olyan alapvető szoftverekkel rendelkeznek, mint a weboldal, a kommunikációs vagy kollaborációs eszközök, de kevesen használnak a hatékonyságot növelő eszközöket. Jól működő vállalatirányítási rendszerrel csak a válaszadók fele, oktatási és a HR munkáját segítő szoftverrel pedig csak 35 és 15%-uk rendelkezik, miközben közel 27, 35 és 41%-uk mondta azt, hogy szüksége lenne ilyen jellegű, vagy ezekből új redszerekre. Az alábbi grafikonon az is jól látszik, hogy minden területen legalább a vállalatok legalább 15%-ának van szüksége a meglévő szoftvereik lecserélésére vagy rendszerek bevezetésére.

Digitalizáció = jövő

A megkérdezett vállalatok szerint a digitalizáció elsődleges jelentése a jövő, ami elengedhetetlen a piaci szerepük megtartásához. Bár befektetést igényel, de ugyanakkor lehetőséget is biztosít számukra a hatékonyság növelésére, a tanulásra és a vállalati kultúra fejlesztésére, elősegíti a feladatok monitorozhatóságát, és erősíti az innovációs tevékenységet. A vállalatok döntő többsége, 69,9%-a ennek fényében tervezi, és mindössze 16,1% bizonytalan, vagy nem tervezi folytatni a digitális transzformációt.

Stratégiák és ad-hoc megoldások

Kutatásunk egy fontos kérdésköre volt, hogy a vállalatok mennyire gondolkodnak stratégiai keretek közt a digitális transzformáció kapcsán és mennyire próbálják azt ad-hoc megoldásokkal elérni. Az eredmények alapján a folytatást tervező vállalatok 34%-a rendelkezik koherens stratégiával a következő lépésekre, miközben 28,7%-uknál már vagy készül, vagy pedig tervben van a megalkotása. Mindebből az látszik, hogy bár a válaszadóink kétharmada elkötelezett a digitalizáció  mellett, de nekik is a kétharmaduk az, amelyik stratégiai szinten kezeli kérdést. Ennek következtében a teljes a teljes statisztikai mintára vetítve azt mondható el, hogy a tudatosság szintje 50% körüli, azaz inkább közepes, mintsem erős.

Fontos eredménye volt a kutatás ezen részének, hogy bár vegyes a kép a folytatást tervező vállalatok között, de azok a cégek, amelyek elindulnak a digitalizáció útján, vagy tervezik azt folytatni, jellemzően arra számítanak, hogy megerősödve kerülnek majd ki a válságból.

És hogy milyen eszközöket rendelnek emellé a vállalatok? A döntő többségük, 69,1%-uk csak a szükséges szoftverek beszerzésével tervez, 8%-uk akar tanácsadókat bevonni már a tervezési fázisba is, és 7,8%-uk azok, akik mindkét eszközzel élni fognak.

Ütemezés és hátráltató tényezők

A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen tütemben terveznek a vállalatok a digitális transzformációval? Azt láttuk, hogy a jelenlegi környezeti nyomás elindított egy “digitalizációs robbanást”, aminek következtében a vállalatok egyharmada már fél éven belül, az összes vállalat 58,7%-a pedig egy éven belül tervez lépéseket tenni. Emellett hosszútávú távú tervek is bőven akadnak, a válaszadók 36,9%-a rendelkezik egy évnél is hosszabb tervekkel, 15,2%-uk pedig kifejezetten hosszútávú stratégiát követ és 2-5 belül tervezi kivitelezni a folyamatot.

Fontos volt validálni azt is, hogy mik a legnagyobb akadályok, amelyek hátráltatják a digitalizációt. Nem meglepő módon a vállalatok 40,3%-a jelölte meg elsődleges szempontként az anyagi források hiányát, amit a szakértelem és a technológia követett, de a legfontosabbnak talán a vízió hiányát érdemes kiemelni, amire a válaszok 23,9%-a esett.

A hatékonyságnövelés az új irány

A jövővel kapcsolatban azt látni, hogy a vállalatok többsége valóban felismerte a digitalizáció adta lehetőségeket és kényeszűségeket, ezért munkavégzés támogatása felől határozott elmozdulás történik a hatékonyságnövelés irányába. Ezt mutatja, hogy kutatásban résztvevők legnagyobb arányban, 25%-ban oktatási platformot terveznek beszerezni, ezt követik szorosan a vállalatirányítási (ERP) és az ügyfélkezelő (CRM) rendszerek, és csak utána következnek az online meetingek tartását szolgáló szoftverek, és a kollaborációs eszközök. Ezek mellett érdemes észrevenni, hogy az olyan, nem a klasszikus értelelmben vett “termelési folyamatokban” használatos eszközök, mint a HR munkáját segítő szoftverek is 15% kaptak, ami, bár elmarad a korábban jelzett 41%-os szükségleti szintjttől, de a prioritási listát nézve így is tekintélyes arány. Mindeközben az is jól látszik, hogy a vállalatok többsége a már létező megoldásokat keresi, és arányaiban kevesen gondolkodnak egyedi fejlesztésekben. Utóbbi kategóriába inkább az olyan speciális esetek tartoznak, amikre nem lehet sablon választ illeszteni, mint egy járművezető platform, egy technológiai adatgyűjtést szolgáló rendszer, vagy egy integrált termelés és karbantartást irányító szoftver.

***

Az esemény előadói voltak: Gönczy Gábor, Laczkó Gábor, Nagy Géza és Somló András.

A kutatást vezette: Nagy Géza

Amennyiben érdekel, hogyan tudunk segíteni a vállalatod digitális transzformációjában, kattints ide!